Zsidó származású, a latin Marcus néven vált ismertté. Nevének jelentése: Nehéz Kalapács. Jézus Krisztus 72 tanítványának egyike. Péter Apostol követője és utazásai során társa volt. Pál apostol és Barabás apostol a jeruzsálemiek segítségére sietett a Júdeai Éhség alkalmával, együtt vittek adományt. Márk anyjának házában szálltak meg. Amikor visszavonultak Antiochiába, magukkal vitték Márkot, aki alkalmas volt az apostoli munkára. Pál és Márk nagybátyja, Barnabás Ciprus szigetére indult, ahová Márk is velük tartott. Ő volt Péter tolmácsa.

I. sz. 50 és 60 között feljegyezte Péter apostol prédikációit, később ennek alapján megírta evangéliumát. A kereszténység elterjedése Egyiptomban Márk nevéhez fűződik. Az egyiptomi kopt ortodox egyház megalapítója, melynek Alexandriában ő volt az első püspöke. Szent Péter jóváhagyásával írta meg - Szent Péter elbeszélése alapján - az evangéliumot latin nyelven a rómaiak számára. I.sz. 60-ban Egyiptomba ment és terjesztette az evangéliumot és sokakat megtérített. Márk 12 éven át tevékenykedett Egyiptomban. A pogány papok azonban az életére törtek, elfogták, a nyakára kötelet kötöttek és úgy vonszolták maguk után. Vére megfestette az utcákat és a sziklákat, amíg meg nem halt. A pogányok nagy máglyákat raktak, el akarták égetni. Ekkor nagy szélvész és felhőszakadás támadt, emiatt az áradó víz elől elmenekültek. Ezután jöttek a keresztények és eltemették őt Bokolesben.

Ikonográfiai attribútuma általában a szárnyas oroszlán. Ereklyéit 815-ben Velencébe vitték és ott elrejtették. Védőszentjükként tisztelik és székesegyházuk a Szent Márk nevét viseli. Ünnepe április 25.